A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett „borvidékről” származó szőlőből készülnek.

A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés különleges jogi oltalmában részesülhet.

Huszonkét borvidék található Magyarországon, öt nagy borrégióba sorolva:

1. Soproni borvidék

2. Nagy-Somlói borvidék

3. Zalai borvidék

4. Balatonfelvidéki borvidék

5. Badacsonyi borvidék

6. Balatonfüred-Csopaki borvidék

7. Balatonboglári borvidék

8. Pannonhalmai borvidék

9. Móri borvidék

10. Etyek-Budai borvidék

11. Ászár-Neszmélyi borvidék

12. Tolnai borvidék

13. Szekszárdi borvidék

14. Pécsi borvidék (Mecsekalja)

15. Villányi borvidék

16. Hajós-Bajai borvidék

17. Kunsági borvidék

18. Csongrádi borvidék

19. Mátrai borvidék

20. Egri borvidék

21. Bükki borvidék

22. Tokaj-Hegyaljai borvidék

Észak-Dunántúl borrégió borvidékei

Ászár-Neszmélyi borvidék

Etyek-Budai borvidék: szép savtartalmú gyümölcsös fehérborokat és pezsgő alapborokat adó borvidék.

Móri borvidék: testes, jó savú, hosszú életű fehérborokat termő vidék. Jellemző szőlőfajtája az ezerjó.

Pannonhalma–Sokoróaljai borvidék

Soproni borvidék: jellemzően jó savgerinccel rendelkező vörösborokat termő vidék, jellemző szőlőfajta a kékfrankos.

Balaton borrégió borvidékei

Badacsonyi borvidék: Badacsony vulkanikus kúpja testes száraz fehérborokat, kései szüretelésű félédes és édes, valamint jégborokat terem. Jellemző fajta a kéknyelű és a szürkebarát.

Balatonboglári borvidék

Balaton-felvidéki borvidék

Balatonfüred-Csopaki borvidék

Balatonmelléki borvidék (Zalai): a ritka pintes szőlőfajta otthona.

Somlói borvidék: testes, ásványos, hosszú életű fehérborok termőhelye, jellemző fajtái a juhfark, a furmint, az olaszrizling és a hárslevelű.

Pannon borrégió borvidékei

Pécsi borvidék (Mecsekalja): nagyszámú szőlőfajtából készítenek könnyű fehér- és vörösborokat, jellemző szőlőfajta a cirfandli.

Szekszárdi borvidék: testes, magas alkoholtartalmú vörösborokat ad, jellemző a kadarka és a kékfrankos, valamint számos nemzetközi szőlőfajta.

Tolnai borvidék

Villány–Siklósi borvidék: legnagyobbrészt bordeaux-i kékszőlőfajták jó minőségű, testes és magas csersavtartalmú borai jellemzik, de könnyedebb vörösborok is készülnek főként portugieser, kékfrankos és kadarka szőlőfajtákból.

Alföld (Duna) borrégió borvidékei

Csongrádi borvidék

Hajós–Bajai borvidék

Kunsági borvidék

Észak-Magyarország borrégió borvidékei

Bükki borvidék

Egri borvidék: elegáns, magyar és világfajtákból készülő, jó savú vörösborokat ad, legismertebb bora az egri bikavér házasítás. Jó minőségű fehérborok is készülnek számos szőlőfajtából. Jellemző fajtái a leányka, a hárslevelű, a chardonnay, illetve a kékfrankos, a merlot, a pinot noir, a shiraz (syrah) és más hazai és nemzetközi szőlőfajták.

Mátrai borvidék: elsősorban gyümölcsös fehérborairól ismert, de egyre több elegáns vörösbort készítenek itt, elsősorban a kékfrankos fajtából.

Tokaj borrégió

Tokaj-hegyaljai borvidék: a világ egyik meghatározó édes fehérbor termő vidéke, ahol évszázadok óta készítik a nemespenész által világra segített híres aszú borokat. Az utóbbi időszakban nemzetközi figyelmet is kiváltó száraz fehérborok is kikerülnek a borvidékről. Jellemző szőlőfajtái a furmint, a hárslevelű és a sárga muskotály.